Gyönyörűen megpucolt, friss kárászokat pillantottam meg a piacon az egyik kedvenc halasomnál. Csillogó szemekkel várták a halacskák, hogy valaki hazavigye őket, szinte rám kacsintottak a jégágyról. Ez azért is fontos, mert a hal szemein láthatod, hogy mennyi ideje vehették ki természetes közegéből a vízből. Ha már homályos a tekintete, akkor már várakozik egy ideje a hűtőpultban, ha kézbe tudod venni a halat, akkor a kopoltyúja a következő, amit meg kell nézni, ha szép élénkpiros akkor biztosan friss. Vettem is néhányat hamarjában. Hazafelé kigondoltam, hogy két darabot klasszikus módon, paprikás lisztbe forgatva fogok megsütni – lecsóval és krumplival fogom tányérra tenni.
Hozzávalók:
A halhoz:
2 db kárász
150 g liszt
1 púpos teáskanál fűszerpaprika
bors
só
olaj
A steak krumplihoz:
500 g sárga krumpli
2 gerezd fokhagyma
1-2 fújásnyi folyékony füst
fél teáskanál fűszerpaprika
1 teáskanál oregano
20 g vaj
1 evőkanálnyi olívaolaj
só
bors
A lecsó receptjét itt találjátok.
Elkészítése:
A halakat jól átmosom, különös tekintettel a hasüregükre, a szemüket kiszedem mert süléskor erősen fröcsöghet, durroghat.
Előkészítem a steak krumplit: rászórom a fűszereket, jól összekeverem.
Jénai edénybe rakom, folpackkal lefedem, és mikrohullámú sütőben puhulásig pörgetem. Hústűvel ellenőrzöm, hogy kellően átfőtt-e. Amíg forró összeforgatom a vajjal és az olívaolajjal, majd sütőpapírozott tepsire teszem a gerezdeket héjukkal lefelé.
180 fokon, 15-20 perc alatt készre sütöm.
A kárászt beirdalom, átvágom az apró szálkákat, hogy azok a sütés során ehetővé váljanak, ne legyenek zavaróak.
Jól besózom a halat, a hasüregét sem hagyom ki.
A bemetszések közé masszírozom a sót.
A lisztet összekeverem a fűszerpaprikával és a frissen őrölt borssal.
Bepanírozom a halakat, a felesleges lisztet lerázom róluk.
Forró olajban ropogósra sütöm a kárászokat.
Az olajból kivéve papírtörlőre helyezem.
Tálaláskor egy medvehagyma virággal díszítem a tányért.
A hal külső rétege és az uszonyai igazán ropogósak lettek, épp olyan, ahogyan szeretem.
Amit sütöttél, az kárász és az a pontyfélék családjába tartozik. Szóval nem keszeg, ízre és szálkatartalomra sem, de attól még ehető hal. 🙂
@A fickó: Köszönjük az észrevételt.
Egy gyermekkori téves berögzülés miatt keszegeztük le a kárászt, kárász-keszegként ismertem meg békés megyei horgászatok alkalmával. Javítottuk.
Még egyszer köszönjük. 🙂
Disznózsírban sütve még jobb lesz, sőőt ha van kolbászsütésből maradék zsír azzal meg mennyei.
teljes átsül a szálka? nem kell félni tőle?
@Silence35: Igen, átsült teljesen.