Gyakran elhangzik, hogy bizonyos ételekhez, alapanyagokhoz fel kell nőni. Ilyen lehet a spenót, a tökfőzelék, a paradicsomos káposzta, sárgaborsó főzelék és társai. Ha nekem kéne megneveznem egy ilyen ételt, az egyértelműen a húsleves lenne. Szóba sem jöhetett, hogy bármilyen főtt zöldség a tányéromba kerüljön, a húsokról már nem is beszélve. Egy örökkévalóság volt, amíg a felnőttek komótosan eltüntették a levest, lerágcsálták a főtt húst a csontokról. Oké, a levet bekanalaztam, de csak a különböző levesbetétek kedvéért. Ha már itt tartunk, akkor a kedvencem a daragaluska volt, ezért ebbe a levesbe is az került.
Bár a mai napig többre értékelek egy jó krémlevest, azért most már tudom értékelni a jól elkészített húslevest is. A szépsége számomra abban rejlik manapság, hogy a viszonylag olcsón megvásárolható alapanyagokból aztán mennyi minden készíthető.
Először is készül egy libaleves daragaluskával.
A liba szárnytövekről lefejtett hájból tepertő, amiből tojásos tepertőkrém lesz.
A csontokról leszedegetem a húst, amit a ház ura jóízűen meg fog enni a leveshez.
A csontokat a cica kapja meg, nagyon szereti lerágcsálni róla a maradék húsfalatokat, porcokat, a vékonyabb csontokat meg is eszi.
A levesben agyonfőtt zöldségeket továbbra sem szeretem, de vadas mártáshoz tökéletes lesz, a leves tálalásához külön készítem a zöldségeket.
Ha még mindig marad lé, ami könnyen előfordulhat, hiszen jó nagy mennyiségről van szó, akkor adja magát, hogy alapléként egy levesben, főzelékben, mártásban, raguban kel új életre.
Hozzávalók:
Az alapléhez:
1500 g liba farhát
2200 g liba szárnytő (ebből kb. 700 g libahájat vágtam le)
6000 g víz
2 db vöröshagyma
1 db fokhagyma
500 g sárgarépa
150 g petrezselyem gyökér
150 g karalábé
80 g zellerszár
100 g gomba
1 csokor petrezselyemzöld
1 kis szál friss lestyán
30 g gyömbér
3 db szegfűbors
szerecsendió
20 szem fekete bors
25 g cukor
kevés só (inkább legyen sótlan az elején, hogy a beforralásnál ne legyen túl sós)
A daragaluskához:
M-es tojás
tojásonként 50 g búzadara
tojásonként 1 teáskanál zsiradék (jelen esetben libazsír, de vajjal is finom)
só
Zöldségek a leves tálalásához:
sárgarépa
fehérrépa
barna csiperke
zöld spárga
Elkészítése:
A szárnytövekről levágom a felesleges hájat.
Jó nagy adag.
A szárnytöveket és a farhátat hideg vízben felteszem a gázra, közepes lángon hagyom felforrni.
Megtisztítom a zöldségeket. A hagymának csak egyetlen rétegét távolítom el, a fokhagymán is rajta marad a héja, csak félbevágom.
A hagymák vágási felületeit megpirítom egy serpenyőben a cukorral.
Közben a víz felforrt a libacsontokon, eltávolítom a felszínéről a habot.
Mehet bele az összes zöldség, amit az alaplébe szántam.
Beleszórom a borsot és a szegfűborsot.
Belereszelek egy kevés szerecsendiót.
8 órán keresztül gyöngyöztetem.
Leszűröm a levest, majd visszateszem a gázra és egy liternyit elforralok belőle, hogy még koncentráltabb legyen az íze. Ezután lehűtöm, egy éjszakára hűtőbe teszem.
A csontokról leszedem a húst…igazából leomlik róla.
A hűtőből előszedett, megkocsonyásodott levesről könnyen el lehet távolítani a zsírt, ami remek lesz majd a daragaluska elkészítéséhez.
A daragaluska összetevőit összekeverem.
Ilyenkor még elég híg, de 1 óra pihentetés után a daraszemek szépen megduzzadnak.
Megpucolom a zöldségeket, amiket roppanósra főzők a levesben, kivéve a spárga felkarikázott szárát, ami nyersen kerül a tányérokba.
A galuskákat két teáskanál segítségével megformázom. Fontos, hogy a víz ne forrjon, csak éppen gyöngyözzön, sőt 5 perc után el is lehet zárni alatta a hőt vagy a lehető legalacsonyabbra venni, hagyni állni a forró vízben, hogy belül is jól át tudjon gőzölődni.
Ez a sok finomság kerül egy tányérba, erre öntöm rá a forró levest tálaláskor.
Igazán remek, ízgazdag lett ez a leveske. 🙂
Wow! 8 órán keresztül????