A zöld dióból készült finomságokat nem lehet pikk-pakk összedobni, az áztatási idő miatt az elkészítés akár több hét is lehet, a likőr esetében az érlelési idő 4-6 hónap, ez idő elteltével öntöttük le a likőrt a fűszeres dióágyról. Érdemes kivárni, mert egy különleges, kesernyés ital lesz a végeredmény, ami változatosan használható mártásokhoz, krémekhez, flambírozáshoz.
Hozzávalók:
15 db zöld dió
500 g vodka
6 db szegfűszeg
negyed vanília rúd
2 rúd fahéj
20 szem rózsabors
fél tonkabab
2 pici macskapöcse paprika
Elkészítése:
A meghámozott zöld diókat cikkekre vágom.
Egy befőttesüvegbe szórom azokat.
Felöntöm a vodkával.
Beledobom a fahéj rudakat, a szegfűszeget és a vaníliarudat. A vaníliarudam már kikapart, cukorban kiszárított darab, ennek sokkal gyengébb az íze mint a frissnek, nem akarom, hogy túl erős vanília íz oldódjon ki a likőrömben.
Megbolondítom néhány szárított macskapöcse paprikával.
Némi rózsabors is az üvegbe kerül.
Egy fél tonkababot is beleaprítok.
Az üveget lezárom, és sötét helyen 4-6 hónapig érlelem. Mi betettük az étkezőben egy olyan szekrény aljára, amit ritkán nyitogatunk.
Néhány hét múlva barnára, néhány hónap elteltével ében feketére színezték a likőrt a kioldódó anyagok. Sűrű szövésű szűrön átöntöm. Így eltávolíthatom a lebegő szemcséket.
Van, aki szokott bele tenni 10-20% mézet. Mi ezt az alkotóelemet kihagytuk, mert későbbiekben fel szeretnénk használni olyan ételekhez is, amik esetében az édes íz zavaró lehet. Kellemesen kesernyés fűszeres ital lett az eredmény, a likőrből kiszedett diódarabokkal fel lehet dobni a pohárkákat. Akik kedvelik a tanninos fanyarságot, meg is ehetik a diódarabokat.
