Amikor megjelenik a nyár elején a kovászolni való uborka, melyben még nem alakultak ki magok és harsogva roppan, ha beleharap az ember, na ettől kezdve mindig van otthon egy üveg kovászos uborka a hűtőben, amit fogyasztunk, valamint egy üveg amiben a tejsavas erjedés még javában zajlik, ami addigra lesz kész amire a hűtőben lévő üveg kifogy. Az erjesztést régebben kenyérrel indítottam be, mostanra teljesen átszoktam a krumplira, mert könnyebben szabályozható, ropogósabb ízesebb végeredményt ad. Október végén, november elején érkező első fagyokkal vége az uborkaszezonnak, és ez véget vet eme csodálatos körforgásnak egy pár hónapra. Változatosan használjuk fel: ragukba, mártásokba, szendvicsekbe, salátákba, levesekbe, a levét isszuk hűsítő gyanánt. Íme egy elsőre szokatlan, ám hamar megszokható felhasználási mód, a rántott kovászos uborka. Ha a kis hazánkban élőkre igaz, hogy a rántott dolgok nagy kedvelői vagyunk, mindent bepanírozunk, még a tejbegrízt, a Túró Rudit, és a pudingbőrt is, akkor hogyan is maradna ki a kovászos uborka ebből a sorból.
Hozzávalók:
kovászos uborka
finomliszt
tojás
panko
olaj a sütéshez
a mártogatóshoz:
natúr joghurt
snidling
bors
só
Elkészítése:
A ropogós kovászos uborkákat cikkekre vágom.
Papírtörlőre teszem a szeletkéket.
Leitatom róluk a lét.
A panírozás a megszokott módon történik. Az első réteg a liszt.
Ezt követi a lazán felvert, enyhén sózott tojás réteg az uborkán.
Végül a rusztikus, extrán ropogósra sülő panko réteg.
Itt sorakoznak a sütésre várva a bundázott ubiszeletek.
Már bent is vannak a közepesen forró olajban.
Szép aranybarnára sütöm, majd papírtörlőre téve lecsepegtetem róluk a felesleges olajat.
Lazán összevágom a snidlinget.
A házi joghurtot egy tálkába szedem.
Elkeverem benne a vágott snidlinget, a sót és a borsot.
Már tálalok is, halomba szedem az extrán ropogós uborkáimat, a snidlinges joghurtmártogatóst egy kis tálba teszem.
Indulhat a tunkolás.
