A kapor az egyik kedvenc fűszerünk, gyakran használjuk öntetekbe, mártásokba, krémekbe, főzelékekbe vagy savanyúságokhoz. Ritkábban párosítjuk édességekkel, de tettük már fagylaltba, palacsintába, pillecukorba. Most a legközismertebb desszertet készítettük el, ami kaporral készül, íme a kapros-túrós lepény. Alulra egy hagyományos linzerréteget tettünk, természetesen csak vékonyan, megbolondítva egy kevés szecsuani borssal, rásütöttünk egy kevés baracklekvárt. A következő, legvastagabb réteg enyhén édes, citromos, savanykás, kapros. A legfelül látható halványzöld réteg nem más, mint kaporral turmixolt tejföl, ami a sütés hatására bársonyos krémmé szilárdul.
Hozzávalók:
a tésztához:
300 g finomliszt
200 g vaj
100 g porcukor
2 db tojássárgája
5 g sütőpor
20 g tejföl
pici só
a tészta kenéséhez:
160 g sárgabarack lekvár
a kapros túrótöltelékhez:
1000 g tehéntúró
200 g kristálycukor
5 db tojássárgája
250 g tejföl (20%)
20 g keményítő
12 g friss kapor
pici só
a kapros tejfölhöz:
400 g tejföl (20%)
50 g kristálycukor
10 g keményítő
12 g kapor
pici só
Elkészítése:
A linzer alapanyagait, a tejföl kivételével a dagasztóüstbe teszem, érdemes hideg vajjal dolgozni, így a begyúrás után azonnal nyújthatom a tésztámat. Elindítom a gépet, és hagyom hogy kialakuljon egy szép morzsalékos állag.
Hozzádobom a tejfölt.
Ekkor pár fordulat alatt a linzer elnyeri jellegzetes, jól gyúrható állagát.
Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe teszem az állítható méretű keretemet.
Enyhén lisztezett felületen megkezdem a linzer kinyújtását.
A kívánt 6-7 milliméteres, egyenletes vastagság elérése a cél.
A nyújtófára feltekerve könnyedén teríthetem a sütőpapírra a linzerlapomat.
Ráteszem a kívánt méretűre állított keretet.
A peremétől, néhány milliméterre levágom a felesleges tésztát. Összegyúrom, lefolpackozva jól eláll a hűtőszekrényben a következő sütésig.
Sűrűn megszurkálom a linzerréteget egy villa segítségével. így nem púposodik fel sütéskor a tésztám. 170 fokon, 12 perc alatt aranybarnára sütöm.
A túrótöltelék anyagait egy keverőtálba teszem.
Alaposan összeforgatom.
A citromhéj és a citromlé is a töltelékbe kerül.
A sütőből kivett, még forró linzerlapomra borítom a baracklekvárt. Egy ecset segítségével elkenem a felületen. 170 fokon, a légkeverés rákapcsolásával, 5-6 perc alatt rászárítom a lekvárréteget.
A keretbe szedem a túrótöltelékemet.
Szép egyenletesen elkenem. 170 fokon, a légkeverés kikapcsolásával, 45 perc alatt rásütöm a túrós réteget. Akkor az igazi, ha remegős, amikor kiveszem.
A friss kaprot össze rúdmixerelem egy kevés tejföllel.
Hozzáteszem a cukrot, a keményítőt, a tejföl többi részét, és összeforgatom.
Íme a csodás túróréteg már megsült állapotban.
Ráöntöm az imént elkészült kapros tejfölt.
Egyenletesen eloszlatom a felületen. 170 fokon, 15 perc alatt készre sütöm.
Íme a frissen elkészült, csodásan illatozó, remegős kapros-túrós lepényem. Hagyom kihűlni, így fogom tudni szépen felvágni.
Körbevágom a süteményt a keret mentén.
A széleit levágom, ez több okból is igen fontos művelet. Így lesznek a szeletek egyformán szépek, és ekkor jön el a kóstolás pillanata. Amikor a vékony sütiréteg a kés pengéje mellé hullik az asztalon, adottá válik a lehetőség az ízlelésre, lerakom a kést, és bekövetkezik a várva várt pillanat, a katartikus ízrobbanás. Ez az első kóstolás, a második az már a teljesen kész, egyforma szeletkék kóstolása lesz, itt már a kigondolt rétegarányok harmóniája is kibontakozik.
A szépséges szeletek fegyelmezetten, türelmesen sorakoznak, és sanda szemmel méregetik egymást, hogy mindegyikük teljesen egyforma-e. Természetesen az emberi teljesítmény elkerülhetetlen eleme a tökéletlenség, ennek a mértéke, azaz a tűréshatár egyénenként eltérő, legyetek bátrak, és jelenítsétek meg az egyéniségeteket az általatok készített ételekben.
Egy kaporlevélkével tettem még zöldebbé a zöldet.
