Afrikai harcsát gyakran szoktunk vásárolni, hiszen megfizethető áron hozzá lehet jutni, szálkamentes és sokoldalúan felhasználható. Amikor a filéből kivágom a szép vastag részeket, amiket remekül meg lehet sütni a farokhoz közeli és a hasi részek levágásra kerülnek, ezekből ragut, levest vagy halfasírtot szoktunk készíteni.
Hozzávalók:
A fasírthoz:
550 g afrikai harcsa (filé)
1 db tojás
1 gerezd fokhagyma
1 kezeletlen citrom reszelt héja
néhány csepp citromlé
50 g szeletelt mandula
50 g vaj
só
bors
A mártáshoz:
25 g vaj
75 g gouda
75 g füstölt edami
250 g tejszín
50 g fehérbor
1 teáskanál dijoni mustár
1 teáskanál kakukkfű
só
bors
A körethez:
400 g zöldbab
A tálaláshoz:
néhány levél petrezselyem
Elkészítése:
A halat kockára vágom.
A halhúst ledarálom, ehhez egy aprítót használok, közepes finomságot kell elérnem.
Sózom, borsozom és hozzáadom az apróra vágott fokhagymát.
Beleütök egy tojást, beleszórom a citromhéjat, és néhány csepp citromlét is hozzáadok.
A halhúst alaposan összekeverem a fűszerekkel, majd megformázom a fasírtokat a masszából.
Megforgatom a szeletelt mandulában.
A vajat kis darabokra vágom.
Mindegyik fasírtra teszek egy darab vajat, majd 200 fokos sütőben addig sütöm, amíg a mandula szépen megpirul, ez idő alatt a fasírtok is kellően átsülnek.
A zöldbab blansírozásához vizet forralok, amibe beleszórok egy kevés szódabikarbónát és sót.
A zöldbabot 2-3 percig tartom a forrásban lévő vízben, ha nem használom fel rögtön akkor jeges vízben gyorsan kihűtöm. A visszamelegítése történhet serpenyőben egy pici vajon, most úgy időzítettem a tálalásra szánt babok főzését hogy ne kelljen kihűtenem.
A mártáshoz vajat melegítek.
Beleszórom a kakukkfüvet, hagyom kicsit felhabzani, hogy jól kioldódjanak az ízek.
Felöntöm tejszínnel.
Amikor a tejszín is felforrt, beleszórom a kétféle reszelt sajtot.
Ízesítem sóval, borssal, mustárral.
Végül hozzáöntöm a fehérbort.
A mártást addig forralom, amíg kellően be nem sűrűsödik.
A még forró zöldbabról leitatom a vizet.
Mire elkészülök a körettel és a mártással a halfasírt is megsült.
Következhet a tálalás.
Valószínűleg finom, bár nekem a zöldbab+sajtmártás emésztési problémát okozna. Viszont jól néz ki és jól is van fotózva. Az operatőr visszafogott távolságtartással mutatja meg, ahogyan a cselekmény előrehaladtával szétszakad a hús és porrá válnak a borsszemek a hideg fém szorításában. A kamera mindig közelről mutatja a a történéseket, miközben a háttérben csak homályosan sejlik fel a történések színtere, a néző fantáziájára bízva a konyhamiliő rekonstruálását. Ez az, amitől közelivé, átélhetővé válik az alapanyagok pusztulásának története. Szerintem Oscar díjat érdemelne!