Tizenévesen szereztem gyakorlatot a meggybefőtt készítésben nagymamám konyhájában, ám a meggybefőzés nem a konyhában hanem a meggyfán kezdődik, ha azonnal befőzésre kerül a meggy nem kell szárastól szedni, ha piacra vagy egyéb eladásra szánja az ember, akkor szigorúan szárastól szedendő, hisz így az eltarthatósága megsokszorozódik.
Fel a kétágú létrára, a kipapírozott garaboly a csúcsára akasztva vagy kampóval a megfelelő létrafokra akasztva, az adott szedési magassághoz optimalizálva. Ha a saját meggyfák termése nem adott elég alapanyagot a befőzési kedv teljes kiéléséhez, akkor jött a szomszédos meggyfák tulajdonosainak felkeresése, azzal az ajánlattal, hogy a termés feléért leszedjük neki a meggyet. A meggyfa gazdája mindig nagy örömmel fogadta az ajánlatot, és én is nagy örömmel szedtem a meggyet, mindenki jól járt, a helyi szakkifejezés erre a cserekereskedelmi tranzakcióra, a FELIBŰL történő szedés. Íme drága nagymamám receptje. Ha tehetitek meggyfát keressetek, ne zöldségespultot!
Hozzávalók:
1 klasszikus 720 ml-es üveghez:
470 g meggy
66 g cukor
180 g víz
30 g rum
Elkészítése:
A szépséges, friss, érett meggyet leszárazom, átválogatom, alaposan megmosom.
Üvegekbe szedem. Az üvegek enyhe rázogatásával igazítom el a meggyszemeket a teljes helykihasználás érdekében.
Rákanalazom a kristálycukrot.
Mindegyik üvegbe löttyintek egy kevés rumot.
Ráöntöm a forró vizet, és az üvegeket azonnal lezárom.
98 fokos vízfürdőben tartom 40 percig, így hosszan eláll majd a befőttem.
A szépséges befőttjeim mehetnek a polcra. Sokáig elállnának, jó lesz azokat télen kinyitni, és egy kis nyarat varázsolni, még akár magokat lövöldözni is lehet.